Mi ez: Gyümölcs és zöldségételek eltevése hosszabb, akár években mérhető időre. Ide sorolhatóak a lekvárok, öntetek, lecsók stb. Tartósítószert nem szükséges használni, a főzés és a pihentetés megteszi a hatását.
Mi ez: Gyümölcs és zöldségételek eltevése hosszabb, akár években mérhető időre. Ide sorolhatóak a lekvárok, öntetek, lecsók stb. Tartósítószert nem szükséges használni, a főzés és a pihentetés megteszi a hatását.
Mi ez: Tojás, liszt és víz jóarányú keveréke, de a liszt és a tojás közül az egyik - liszttípustól függő esetekben - el is hagyható. A tojás értékmegőrzésének egyszerű és remek módja, mert a laskába gyúrt tojás akár évekig fogyasztható élelmet ad száraztésztaként.
Bő vízben főzve, tepsibe rakottan, vagy ételbe főzve készíthető.
Mi ez: Tej, és baktériumkultúra. A folyamat úgy működik, mint az tejaltatás, csak míg aludttejet a tejben és a házi környezetben lévő baktériumok alvasztják meg, a joghurtnál egy spéci, válogatott baktériumcsalád veszi birtokba a tejet. Ettől a baktériumcsaládtól függ a joghurtod íze és állaga. Megeszik a tejcukrot, tejsavat termelnek helyette, meg ki tudja, még miféle anyagokat, a lényeg, hogy a folyékony tej valamelyest megszilárdul, savanykás ízű és több hétig tartós lesz, mire végeznek a dolgukkal pár óra alatt. Vannak olyanok, melyek krémes joghurtot adnak, vagy olyat, melyben májasan törik az alvadék, mint az aludttej, van, hogy savanykásabbat, vagy semlegesebb ízűt, van, hogy nyúlik a savó, mint a tojásgfehérje... És ez nemzedékről-nemzedékre alakulhat is, ahogy örökíted tovább őket, mert a környezetből vagy a tejből új baktériumok is kerülnek a meglévő családba, ha nem törekszünk teljes tisztaságra. Ez érdekesebbé teszi a dolgot.
Mi ez: Liszt, víz, kovász. A liszt a táplálék, a víz a lehetőség, a kovász az élet. A kovászban élet van, baktériumok lakják, és ezt az élő anyagot ereszted a tésztádba, hadd sokasodjék meg. A liszt vízzel tésztát ad, melyben ágyat vetettél a kovásznak, a tészta kovásszal élő kenyeret. A munkád annyi, hogy összeereszted őket, és ha hagysz nekik időt, hogy kiteljesedjenek együtt, akkor sütheted.
Hasonlóan működik, mintha élesztővel sütnél: mindketten légbuborékokat termelnek a tésztában.
Viszont: A kovászos kenyeret 6-7 órát keleszted, az élesztőset csak 1-2 órát. A kovászos szívósabb, tömörebb, az élesztős puhább, és morzsásabb. A kovászos savanykás, az élesztős semleges vagy édeskés. A kovász baktériumokkal dolgozik, az élesztő gombával. A kovászos 1 hétig tartja a minőségét, és nem penészedik könnyen, az élesztős 1-2 napon túl morzsállik, keményre szikkad, és jóízét veszti.
Mi ez: A kovásztól lesz a tésztából kenyér. Kovásszal eresztesz életet a tésztába, hogy megkeljen, tehát buborékos szerkezetű, és jó, savanykás ízű legyen. Híg tészta, melyben egy baktériumközösség él, mely a lisztté őrölt gabona héjáról és a házad levegőjéből származik, ez utóbbiaktól lesz minden család kovásza és vele a kenyere is egyedi: ahány ház, annyiféle kenyér.
Ha kovászt használsz, nem lesz szükség az élesztőre, melyben gombák élnek a kovász baktériumai helyett. Bár így lassabb a kelesztés, mert élesztővel elég 1 óra pihentetés, kovásszal hasonló eredményhez 6-8 óra szükséges - melegebb helyen (kemence mellett, 40-50 fokos sütőben) kevesebb, hidegebb helyen több.